Jelelős éneklés – Cambridge, Metodista templom

Cambridge-ben 3 helyre is járunk zenés babafoglalkozásra, rhymetime-ra (mind könyvtári szervezés, mind ingyenes, és az megy, aki akar, feliratkozni sem kell hozzá, csak beférni). A rhymetime-ot némi túlzással (félórás, 45 perces alkalmak) zenebölcsinek is szoktam titulálni, mert a pontosabb ‘zenés babafoglalkozás’ hosszúkás és hangulattalan fordítás. Lehetne még a Baba-bona a zene-bona mintájára, de ezt csak én érteném első olvasásra. :)

Szóval Cambridge-ben van a Barnwell road-on egy (Bobby-val), van az Arbury Road-on egy (Bobby-val) és havonta egyszer (minden hónap első csütörtökjén) a nagykönyvtárban is egy (Bobby-val). Igen, Bobby (Roberta) már szinte nagynéninek számít, legalábbis annyiszor látjuk, és nagyon kedves is.

Na és akkor vannak azok a napok, amikor sehogysem sikerül elindulni úgy, hogy még nagyjából (esetleg egészéből) odaérjünk az éneklésre. Ami eléggé elszomorít, mert picit távolra szakadva, viszonylag limitált szociális életünk van a babával, és minden társas idő felüdülés. És valahogy a múlt héten úgy jött ki a lépés, hogy lemaradtunk mindegyikről – mert Alíz pont úgy aludt-ébredt, peluscsere, stb. stb. kezdő mama bénázás. Viszont a közelben meg van egy (sőt három) Metodista templom, ahol szoktak lenni babás énekeltetések (3 font, éneklés és jelelés).

De én meg elég fajankó/fajanka voltam és eddig egyikre sem próbáltam elmenni. Gyanakvóvá tett, hogy ‘metodista’. Hallom magam, hogy “biztos valami feketeruhás amerikai ‘izé’ vallás”. Kb. olyasmire számítottam, mint a mormonok (legalább alliterál). Meg hogy biztos tök gáz lesz az egész. Lesz 5 furcsa feketeruhás anyuka, 1 énekeltető, aki majd biztos téríteni akar sűrűn, lesz tíz vallásos dalocska, aztán köszpassz. De legalább Duduka lát majd néhány más babát… Emberek közt leszünk, akolmelegben, max megtérülök-fordulok. Jó. Bocsánat. Így képzeltem. Mert hülye vagyok, ignoráns és gyanakvó.

Ehhez képest a metodista vonal tiszta angol (azért is van itt annyi templomuk), még az angol szakszervezet létrehozásában is óriási szerepe volt, egy oxfordi prof az alapító, stb. Na mindegy, mostanára kicsit kiokosodtam a metodistákból (thanks, bbc), túlléptem az alaptalan félelmeken, és elmentem egy szuperjó babaéneklésre, tőlünk kb. tíz percre! Az összes rhymetime-ra legalább félórát túrázunk, ez meg itt van a közelben, nagyon klassz, és én meg totál hanyagoltam…

Egy fiatal csajszi tartotta, Rebecca, voltunk vagy harmincan, pörgős volt, vidám, izgi, jó dalokkal, sok mozgással, változatosan felépítve, táncoltunk is (ez volt Dudu legkedvencebb része). Na kb. ilyen volt (és ennél jobb, csak akkor nem videóztam):

PS: még egyszer bocs, methodism

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s