14 hónapos kukaspotter

Biztos gyerekek találták ki a trainspottingot. Legalábbis Alíz kukaspottingját elnézve. Minden, de minden kukát számba vesz, megmutat, megnevez. És mivel minden szomszédnak 2-3 kukája van, meg még vannak a parkban is nagy kukák meg kutyásoknak kukák, meg egyáltalán mindenhol vannak kukák, ezért a nagy virágcserepek is kukák, meg az áramelosztó dobozok is. Mert lámpa meg kuka mindenhol van. A lámpával indultunk, most a kukánál tartunk. Motivációs levelet már nem kell írnunk. Tuti felveszik kukásnak.

És szép kis kukás lesz mondhatom.

Alíz ma 14 hónapos, nagyot homokozott:

Homokozóban

Homokozóban

Rengeteget voltunk játszótéren, önállóan jár-kel-guggol, pakol-pakol-pakol mint egy egyszemélyes költöztetőcég titkos küldetésben, 7 foga van, kb. 1o-11kg körüli vicceske tündér.

Óriási cuppanós puszikat ad, többször már magától is (pl. spontán szeretetből, vígaszképpen egy-egy rosszul időzített harapás után, búcsúzásnál, hengergőzésnél)

Manópuszi

Manópuszi

Nagyon kommunikatív, de 2-3 hete leragadtunk a kuka koncepciójánál. Ártatlan kis szónak indult, de tegnap ezzel aludt el… Odáig jutott, hogy vannak bizonyos űrtartalmú vödörszerű dolgok, amikbe teszünk dolgokat, és sokszor tesszük bele, aztán jönnek az aranyos szemetes bácsik a kukásautón, és a nagy kukákat tologatják, az autó meg felszippantja. Simán kiszúrja az összes szemetet a játszótéren és önkéntesként mindet ki is dobná, ami a világ legaranyosabb ökomanója dolog, de sajnos győzött bennem a félsz a Minden Gonosz Kosztól, úgyhogy nem gyűjtünk szemetet a parkban, a játszótéren és mindenhol. A száraz leveleket is ki akarja dobni, meg a gumiforgácsokat a játszótér talaján. De pl. a labdát, játékokat nem próbálja kidobni (pontosítok: azért volt néhány próbálkozás az elején). Meg a bogarakat sem (mert nem tudja megfogni őket).

Koncentrál.

Koncentrál.

A kaját igen. Merthogy van komposzt kukánk és abba kerülnek a héjak, csutkák, levelek, stb. Már egy hete magyarázom, hogy a répa héja kukába megy, de a répa nem. A sajt papírja kuka, de a sajt nem, az a szájba kerül. (Nekem) külön érdekesség, hogy a kuka 4-7 napja ‘kaja‘ -nak hangzik, és találkoztunk többször kutyakaka kukával, és van a kaka a pelusban, stb.  És első közeli ismerkedése a kukával az Kuka törpe volt. Ember nem bírkózik meg ennyi kukaszerű szóval. Hihetetlenül koncentrál, igyekszik és napi 25-55 tesztet futtat, hogy mi megy a kukába, melyikbe (általános, szelektív és komposzt), és mi nem. Mint akinek az élete múlik ezen.

Kuka vagy nem kuka?

Kuka vagy nem kuka?

Beszéd

Alakulgat. És ha a fentieket nem ugrotta át valaki, akkor nem fog meglepődni, hogy Alíz 4. szava a ‘kuka’ (a lámPA, a BABA, és a mindentudó BE után). Kuka éjjel, nappal. Hangzott már sokféleképp: gák, gákkö, kákö, kaka, kaja, kukk, kuka, kákk stb.

papa

papa

A nagy hír, hogy Papa van. Vagyis a Papaszerűség kezd alakulni. :) De még csak néhányszor próbálkozott. Nagyon édes. (még nem hallottuk tőle a szívemsajdító Mamát.  És egyáltalán m hangot nagyon ritkán hallat. Mostanában hallottunk egyet-kettőt elvétve).

Mondjam vagy mutassam?

Mondjam vagy mutassam?

És nagyon sok mindent elmutogat, élvezet olvasni vele, mert minden oldalhoz mutatja vagy mondja, amit csak tud, iszonyúan pedáns. Kutya (uh-uh), cica (ájö-ájö-ájö), majom (uhh-uhh), kacsa (a kézfejével hápog), labda (a kezét a feje felé tartja), madárijesztő (a karját rázza), mosógép (a mutatóujját forgatja), síró baba (megsimogatja), fogkefe (a fogát súrolja), medve málnás mancsa (a kezeit mossa), bármilyen felismert kaja, zöldség, süti (nyamm-nyamm), muslinca (hüvelykujját és mutatóujját összecsípve mutatja, hogy repül), madár (szárnyként csapkod a karjaival), bóbita (fújni kezdi, igaz most már szinte minden virágot el akar fújni), hinta (előre hátra dőlöngél), kukac (az ujjával mutatja a kukacmozgást) stb stb.

Hintapalinta

Hintapalinta

Vannak saját jelei-szavai is, persze az igen határozott ciciböködés, aztán ott a ‘BE’, ami mindent jelent, ahova el szeretne jutni (eredetileg a kiságyába kéredzkedett így bele kb. 6-8 hete): ki a parkba, ki az etetőszékből, be a kádba, ki a babakocsiból, fel a karunkba, fel az ölünkbe, stb. A BE most Ki és Be. Elmúlt a saját jele a katicára (aranyosan mászott az ujjával a könyökénél). Fura is meg természetes is, hogy ezek a nyelvi dolgok jönnek-mennek.

Nem kérsz.

Nem kérsz.

Legaranyosabb mégis az a sok NEM-NINCS fejrázás, amit a legnagyobb szemekkel művel. Néha mély komolysággal. Többnyire minden kaja végén, amikor elég volt, elkezdi rázni a fejét. Ha rákérdezek kínálva a kaját, akkor megerősíti a fejrázással, hogy ‘nem kérek’ (ennek nem mond ellent, hogy attól még 1-1 kanálra visszajön kunyerálni hozzánk, de aztán tényleg nincs több kör). De a mesekönyves sztorikban, figyelmeztetésekben is követi a NEM-et sokszor. Klasszik a “Nem vesszük szájba. Nem-nem.” Alíz a fejét rázza és az esetek most már csak 5o%-ban a legnagyobb egyetértéssel a szájába veszi a cipőt, papucsot, homokot, papírlapot, stb.

Próbálja próbálja, de mégsem mászik rá az a fránya cipő a lábára.

A cipőt ideteszem, íííígy.

A cipőt ideteszem, íííígy.

Várjunk csak, kinyitom mégegyszer.

Várjunk csak, kinyitom mégegyszer.

Ez nem jön fel. Kérek másikat.

Ez nem jön fel. Kérek másikat.

Egyre nagyobb ajándék vele lenni. :)

Ajándékkosár

Ajándékkosár

De most mennem kell mama, mert dolgom van:

Innen most kimászom. Gyere zsonglőrlabda.

Innen most kimászom. Gyere zsonglőrlabda.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s